Boszorkányvadászok kritika

Már a moziba érkezésekor meg akartam nézni a Boszorkányvadászok című filmet, mivel szeretem a fantasy-kat, és jó színészeknek tatom Jeremy Renner, Gemma Arterton, és Famke Janssen is. Egyébként is izgalmas alapszituációnak véltem a Jancsi és Juliska felnőttként boszorkányvadász lett alap sztorit. Aztán elolvastam néhány hozzászólást, és kritikát a filmről, és úgy gondolt várok még vele egy kicsit. Végre ma sikerült megnéznem ezt a filmet, és gondoltam írok erről is egy kritikai elemzést. A boszorkányvadászok egyébként egy 2012-es film, de hozzánk csak 2013 elején érkezett meg. Műfaját tekintve meg akció-fantasy.

A  kritika olvasásához, kérlek lépj a tovább gombra.

A film ott kezdődik, hogy Jancsit, Juliskát az apja ott hagyja az erdőbe, és megtalálják a mézeskalácskunyhót. A mézeskalácskunyhóba elkapja Őket a gonosz boszorkány, és Jancsit eteti, hogy hízzon, még Juliskát dolgoztatja. Majd, mint ahogy az eredeti történetben is, itt is a gonosz boszorka kerül a tűzbe Jancsi helyett. A történet innen úgy folytatódik, hogy sose találják meg a szüleiket, és egyedül nőnek fel. Foglalkozásuk szerint boszorkányokat raknak el az útból, és e célból érkeznek egy csendes kisvárosba, Augsburg-ba is, ahonnan rejtélyes körülmények között tűnnek el a gyerekek. Érkezésükkor épp egy lányt vádolnak meg boszorkánysággal az ott lakók, és készülnek megölni, de Jancsi és Juliska bebizonyítja, hogy a lány nem boszorkány. Hamarosan rájönnek, hogy egy Ősi rítushoz kellenek a gyerekek, amelyet csak a vörös hold ideén lehet elvégezni. Jancsi és Juliska minden erejével azon dolgozik, hogy kiszabadítsa a gyerekeket, és eltakarítsa az útból a gonosz boszorkányokat…

A történetről még talán túl sokat is mondtam, de vannak még meglepetések, nem kell félni.

Ami először feltűnt a filmbe az a zenéje volt, ez nem is csoda, hiszen a zenei producer Hans Zimmer volt, így a zenék végig jó kezekben voltak. Ráadásul az egyéb hangok se maradtak le, egész egyszerűen jó volt hallgatni a tűz sercegését, az ajtók nyikorgását, a fák recsegését, vagy a fegyverek hangját.

Fegyverek? –Kérdezhetitek

Igen vannak lőfegyverek is, bár nem tudom, hogy kerültek ezek ebbe a fantasy világba, de ott vannak, mint ahogy a fából készült lemezlejátszó, és a cukorbetegséget gyógyító injekciók is.

Cukorbetegség?- Megint kérdezhetitek, és a válasz ismét igen. Jancsi ugyanis a gyerekkorába bezabált rengeteg sütitől cukorbeteg lett, és inzulinoznia kell magát. Az már viszont nem tudjuk meg, hogy honnan szerzi be a gyógyszert, de mindig van nála.

Szintén tetszett nekem a kameravezetés, ez nagyon jól sikerült, főleg az akció jeleneteknél, és az van bőven benne. Az operatőri munkán egyébként is végig látszik, hogy ezzel is fel akarták dobni egy kicsi a filmet, sikerrel.

Nekem igazán tetszett a történet pörgősége. A film a mai filmekhez képest nagyon rövid, mindössze 87 perc. Ezzel a 87 perccel viszont nagyon jól gazdálkodik, miivel ez a történet szerintem pont eddig képes lekötni az embert.

A látványvilágot, és a vizuális effekteket is érdemes megemlíteni, mivel ezek is nagyon jól sikerültek. Az erdő szépsége, és veszélye is kirajzolódik előttünk. A belső díszletek is nagyon rendbe voltak, lehetet a ház régi elhagyatott, vagy újabb, mind nagyon jól nézett ki. A robbanások, és a troll kinézete is nagyon pofásra sikerült, az eleje, és vége föcimmel együtt. Na meg a holdfogyatkozás vöröses kinézete se volt semmi.

A verekedős, harcolós jelenetek voltak a film kiemelkedő momentumai, hisz nagyon sok van belőlük, és jól is sikerültek. Ezek tartják fent az ember figyelmét, hiszen mire épp kicsit unatkozni kezdenénk, tuti hogy jön, egy kis verekedés, lövöldözés. A nagy filmvégi akció is igen véresre sikerült.

Apropó vér. Illene azért most már elkezdenem rosszat mondani is a filmről, mielőtt még azt hiszitek, hogy ez az évszázad filmje.

Kezdjük hát a vérnél. Hát a vért azt helyenként szerintem eperlekvárral pótolták. Nem elég, hogy a színe nem hasonlít a vérre, de még az állaga is a dzsemhez hasonlítható. Érdekes, nem tudom mi járhatott annak a fejébe, aki ezt kitalálta. Lehet ez (eperlekvár pirítóssal, eperdzsem pirítóssal, meghalok egy kis eperlekvárért), de lehet, hogy csak egy dzsemgyár volt a főbefektető.

Vegyes érzéseim vannak a maszkmesterekkel szemben is, hisz olykor nagyon jó munkát végeztek, máskor meg nagyon nem. Ez már az elején kiderül a mézeskalácsház boszorkányánál, akinek a fülei, és a kezei is nagyon műnek látszanak, ezzel szemben az arca, és a fogai nagyon félelmetesre sikerültek. Ezek a film későbbi szakaszában néhány más karaktereknél is megfigyelhetőek lesznek.

A jelmezek szerintem rendbe voltak, nyílván nem egy Oscar-díja jelmeztervezés, de viszonylag korhű, ha ilyet írhatok egy Fantasy-nal, akinek koszos ruhába kellet lennie az abba volt, akinek meg nemesi ruhát kellett viselnie, az azt viselte. Kivétel talán ebbe a két főszereplő, akik néha olyanok, mint akiket a Mátrixból szalajtottak.

A filmbe volt néhány nagyon erőltetett poén, beszólás is, szerintem csak azért, hogy ez is legyen benne, annyi stílust kevertek már bele a filmbe, miért pont ezt hagyták volna ki.

A történet egyébként nem is volt olyan rossz, csak jobban örültem volna, ha Jancsi, és Juliska helyett mondjuk két másik nevet használtak volna fel, és a mézeskalácsos részt is átírták volna, teljesen másra. Nem szeretem, amikor valamit el akarnak adni, valami folytatásának, miközben semmi köze nincs hozzá. Na jó, úgy írták meg, hogy mégis köze legyen hozzá, még a film végén is, de a hangulata az teljesen más, nem hiszem, hogy egy másik címmel, és másik nevekkel, ennél kevesebben mentek volna el megnézni, úgyhogy ezt feleslegesnek éreztem.

A lopott ötletektől, az előtörténeten kívül is hemzseg a történet, elég, ha visszagondolok Jancsi nyíl előli Mátrix-os lassított elhajlására, vagy Juliska olykori szintén Matrix-os öltözetére.

A párbeszédekről, és a színészi játékokról nem nagyon szeretnék semmit írni, ugyanis tök átlagosak. Viszont ez a film nem is követelte meg az Oscar-díjas alakításokat, és a csavaros párbeszédeket.

Összességébe nem vártam sokat, és nem is kaptam sokat, csak egy 87 perces kikapcsolódást, amit talán egyszer- kétszer meg is lehet ismételni.

Kinek ajánlom:

-Azoknak, akiknek nincs idejük megnézni a mostanában megjelent 2-2.5 órás filmeket

-Könnyed, és nem túl komoly szórakozásra vágyóknak

-Fantasy rajongóknak

- Jeremy Renner, Gemma Arterton, Famke Janssen rajongóknak

Kinek nem ajánlom:

-Jancsi és Juliska rajongóknak

-Komoly dark-fantasy-ra vágyóknak

-Azoknak, akik utálják az akciót

-Akik szeretik a boszorkányokat, és a boszorkányságot

A film végső értékelése tehát:

6,5/10

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.